Készült: 2017.09.25.22:42:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2014.09.15.),  97-105. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 11:16


Felszólalások:   91-96   97-105   105-106      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony. Tehát az államtitkári választ elfogadta.

(A jegyzői székben Gúr Nándort
Schmuck Erzsébet váltja fel.)

Tisztelt Országgyűlés! Bár az interpellációkra rendelt idő letelt, de a házszabály szerint a jelentkező független képviselőnek még lehetőséget kell biztosítani, ezért megadom a szót Szelényi Zsuzsanna független képviselő asszonynak, aki interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: "Hajlandó-e az orosz agresszió hatására felülvizsgálni a paksi orosz hitelszerződéssel kapcsolatos álláspontját?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter úr fog válaszolni.

Szelényi Zsuzsanna képviselő asszonyt illeti a szó.

SZELÉNYI ZSUZSANNA (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Önök fél évvel ezelőtt, kormányzásuk idején már nem először igazán rossz döntést hoztak. A paksi erőmű bővítéséről szóló hitelszerződés kormányzásuk egyik legnagyobb hatású döntése, amely messze túlmutat az önök politikai életútján. Ez a döntés generációkat taszít az Oroszországnak való kiszolgáltatottságba. Kiszolgáltat, mert mérhetetlenül drága, amely minden magyar családot legalább egymillió forint adósságba ver. Kiszolgáltat, mert tartósan függővé tesz az orosz energiaforrásoktól, pedig más források is állnak rendelkezésre ma már a világ számos tájáról. Kiszolgáltat, mert egy olyan elavult energiaforrás használatába öl százmilliárdokat, amelynél ma már sokkal olcsóbb és biztonságosabb energiaforrások is elérhetők Magyarország számára.

Amikor fél éve megállapodtak az oroszokkal, már jól ismertük a putyini hatalom antidemokratikus, elnyomó természetét. Az elmúlt fél évben azonban még nagyobbat fordult az orosz hatalmi gépezet. Oroszország a XXI. század első európai hódító háborúját indította el a szomszédos Ukrajnával szemben a Krímben és Kelet-Ukrajnában. Bármennyire is összetett a posztszovjet politikai helyzet, azt háborúval biztosan nem lehet megoldani. Az elmúlt ötven év Európájának nagy történelmi eredménye éppen az, hogy a háborús megoldások helyett a problémák tárgyalásos, békés rendezésének kultúráját építette fel. Az együttműködés kultúrája nekünk, magyaroknak, sok-sok háború áldozatának a biztonságot és a jövőt jelenti.

Oroszország új háborúja szenvedésekkel teli világot hoz el. Vlagyimir Putyin a háborújával brutálisan gázol át emberi jogokon, a népek önrendelkezési jogán és az európai civilizációs normákon. Olyan jogokon, amelyekért húsz évvel ezelőtt a Balkán esetében a Fidesz még maga is kiállt.

Az oroszok által gerjesztett kelet-ukrajnai háborúban már több mint kétezer ember halt meg. Az önök nyilatkozataiból is kiderült a mai napon is, hogy a NATO-kötelékekben való közös háború elleni fellépés a mai magyar kormánynak is fontos.

Miniszter Úr! Lehet egy darabig két kapura játszani, lehet lavírozni Európa és az oroszok között, de amikor háború van, amikor emberek halnak meg, akkor egy komoly vezetőnek képesnek kell lennie dönteni. Döntenie kell, hogy az agresszor Oroszország vagy nyugati szövetségeseink mellé állítják Magyarországot.

(17.00)

A történelem során Magyarország vezetői már túl sokszor álltak a rossz oldalra. Ne kövessék el elődeik hibáját! Nem dobhatják sutba a rendszerváltáskor kivívott szabadságunkat egy régi-új (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kiszolgáltatottság kiépítésével.

A következő kérdéseink vannak. Az orosz agresszió hatására hajlandóak-e felülvizsgálni az orosz hitelszerződést Pakssal kapcsolatban? Hajlandóak-e (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.) nyilvánosságra hozni az összes paksi dokumentumot?

ELNÖK: Köszönöm szépen.

SZELÉNYI ZSUZSANNA (független): Nyitottak-e arra, hogy végre országos diskurzus kezdődjön a paksi ügyben?

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Lázár János miniszter úrnak.

LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Alkalmat ad a kérdés arra, hogy az előbbiek folyamán elmondott válaszomat kiegészítsem, és néhány kérdésre külön ráirányítsam az önök becses figyelmét.

Mielőtt ezt megteszem, vissza szeretnék térni oda, hogy vajon Magyarország képes-e biztonságot garantálni saját maga és a magyarok számára. Azt hiszem, hogy a magyar parlament a magyarok biztonsága szempontjából a legfontosabb döntést akkor hozta, amikor minden közép-európai magyar számára a legértékesebbet, az állampolgárság lehetőségét megnyitotta. Ma a Kárpátalján élő magyarok számára a legnagyobb biztonsági garanciát az adja, hogy az európai uniós Magyarország állampolgárai lehetnek, ezért állnak sorba a kárpátaljai magyarok és a Kárpát-medencei magyarok is. Az az alapvető érdekünk, mi ezt a legnagyobb biztonsági garanciát tudjuk adni az autonómia kikövetelésén túl, hogy minél többen az Európai Unió állampolgárai legyenek. Hiszen mind az Európai Uniótól, mind a NATO-tól azt várjuk, hogy az 1999-ben és 2004-ben népszavazásokkal megerősített döntésünk alapján a biztonsági garanciát ne csak adjuk, amikor adott esetben a Közel-Keleten kell helytállni, hanem meg is kapjuk, ha Magyarország veszélyben van.

A kérdésével kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem hiszem, hogy pápábbak kellene legyünk a pápánál. Ha az Amerikai Egyesült Államok kormánya, a NATO, a nyugat-európai nagyhatalmak arra törekszenek, hogy konszolidálják a viszonyukat Oroszországgal, és Oroszországban nem a konfliktust keresik, hanem a megegyezést, akkor nem hiszem, hogy nekünk ezen a határon érdekünk lenne túlmenni. Nem a parlamenti fórum annak a vitának a lefolytatására a legalkalmasabb helyszín, ami 400-500 éve nyomasztja Magyarország vezetőit, hogy Kelet és Nyugat között hogyan tudnak helytállni. Érdemes a XVII. századi szakirodalmat forgatni, hogy a háromra szakadt Magyarország vezetőit, egyszerre Pázmányt, Esterházy Miklóst vagy éppenséggel Bethlen Gábort ennek kapcsán milyen dilemmák nyomasztották a 15 éves, majd a 30 éves háború idején Nyugat vagy Kelet között. Hiller professzor úr ebben eligazítást tud adni hiányokkal rendelkező parlamenti képviselők számára. (Derültség, szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.) Ez a dilemma tehát nem új keletű. De a dilemma alapvetően arról szól, mégiscsak azt kell látnunk, hogy a NATO és az Európai Unió tagjaként nekünk alapvetően saját érdekeink vannak, és a saját érdekeink mellett kell kiállni.

A képviselő asszony feltette a kérdést, hogy hajlandóak vagyunk-e újragondolni. 2013. november 24-én küldte el Magyarország kormánya az Európai Bizottság számára az orosz-magyar atomenergetikai megegyezés, együttműködés feltételeit notifikációra, magyarul: brüsszeli jóváhagyásra, messze még az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása előtt. Megtehetjük-e, hogy nem működünk együtt az oroszokkal? Megteheti-e egy olyan ország, amely gázfogyasztását tekintve minden nap minden órájában 80 százalékban az oroszoktól függ? Hasonló függés van áramfogyasztás tekintetében. És akkor nem beszéltünk más gazdasági összefüggésekről, például hogy amit mi adunk el az oroszoknak, ez mekkora kiszolgáltatottságot vagy mekkora felelősséget jelent adott esetben. Fordítva teszem fel, képviselő asszony, akár önnek a kérdést törvényhozóként: ön úgy gondolja, az ön véleménye szerint megtehetjük, hogy nem működünk együtt Oroszországgal valamilyen formában? Azt gondolom, az ésszerű, az ország érdekében álló együttműködést kell megkeresni.

Mi a 2009-es országgyűlési határozatot betartva, öt év előkészítő munka után jutottunk arra, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása elkerülhetetlen. Kilenc év kell a beruházás megvalósításához, 60 évre szól az atomerőmű, és az európai és az amerikai pénzügyi piacokon teljesen kivételes és egyedülálló 30 éves lejáratú hitelhez jutottunk. Ma Magyarország piaci körülmények között akár az amerikai bankoktól csak 10 éves futamidejű hitelt kapott volna.

Ha van az oroszokkal pénzügyileg versenyképes ajánlat, tessék rá jelentkezni, legyen az bárki is a világból! Pénzügyileg versenyképes ajánlat nem volt. Műszaki megfontolások lehettek volna, de mi olyan projektben gondolkodunk, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő források és pont azért, hogy ne az ország függősége, hanem függetlensége növekedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Kérdezem a képviselő asszonyt, elfogadja-e a miniszteri választ.

SZELÉNYI ZSUZSANNA (független): Köszönöm szépen. Sajnos nem tudom elfogadni a választ. (Lázár János: Legközelebb! - Moraj a kormánypártok padsoraiból.) Az a helyzet, hogy erre a hitelszerződésre és a paksi beruházás mostani előkészítésére nagyjából 2020-ig még egyáltalán nincs szükség, addig még rengeteg mindent át lehet gondolni, nyugodtan vissza is lehet ebből lépni. A parlamenti fórum egyébként minden kérdés megvitatására indokolt hely és megfelelő.

Ami meg a történelmi érzékenységet illeti, hadd idézzem Orbán Viktor miniszterelnöknek ugyanebben a témában hat évvel ezelőtt ugyanebben a Házban elmondott beszédének egy részletét. Azt mondta Orbán Viktor: "Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, amelyet 10 évre titkosítanak; hogy mi ne tudhassuk meg, hogy pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket, és milyen gazdasági számítások alapján várhatjuk Magyarország felemelkedését vagy éppen meggyengülését. Ez a mi életünk. Aki elveszi tőlünk, választott képviselőktől a valóság megismerésének jogát, az valójában puccsot hajt végre a magyar (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) alkotmányos rend, a népképviselők és az egész magyar néppel szemben."

Sajnálom, hogy nem tudtam elfogadni a választ. (Taps a függetlenek padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a miniszteri választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 101 igen szavazattal, 20 ellenében, 14 tartózkodással elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk az azonnali kérdésekre.

Burány Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökének: "Mégis kinek a pénze?" címmel. Az elnök úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Balog Ádám alelnök urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy az elnök úrtól személyesen kéri a választ.




Felszólalások:   91-96   97-105   105-106      Ülésnap adatai